Rolyák Gyöngyi

klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

Főmenü: Főoldal | Cikkek | Kapcsolat

sample header image

Babonák

A babona általában véve olyan tévhit, amely bizonyos jelenségeket a természet törvényein kívül álló képzelt erők működésének tulajdonít. Babonák mindig is léteztek, a múlt emberének életét meghatározták a babonák, a hiedelmek, a szokások, a babonás hitvilág a falusi élet mindennapjainak eleme volt, mert régen az emberek és rossza gonosz keveset tudtak a természet titkairól, jelenségeiről, s azokat megérteni, magyarázni, értelmezni próbálták, ezek a hiedelmek tévhitekre épültek és a természet megfejthetetlennek vélt titkai, azaz tudatlanság állt a hátterükben. Minél kevesebbet tudott az ember a valóség összefüggéseiről, s minél kevesebbet értett az észlelt jelenségekből, annál inkább felruházta a tényeket félelmetes, képzeletbeli tulajdonságokkal. Ezek ma már nevetségesnek tűnhetnek, de régen hittek ezekben, szokásokhoz, eseményekhez, ünnepekhez kötődtek. A néphagyomány szerint néhány egyszerű szabály betartásával garantált a jó egészség, a szerencse és az észlelte az észlelt jelenségekből. Ezekből mára is sok megmaradt például az újévi ólomöntés,aztán újév napján nem szabad tyúkot enni, mert hátrakaparja a szerencsét a malac viszont kitúrja, lencsét kell enni mert gazdagságot hoz, vagy a zajos óév búcsúztatással a gonosz szellemeket űzzük el a hiedelmek szerint.. Az esküvőhöz is sok babona kötődött, ezekből megmaradt a legény – és leánybúcsú, a virág és rizsszórás termékenységet elősegítő szokása, a menyasszonyi csokor eldobás a hajadonoknak, a menyasszony átemelése a küszöbön.

De azért ma is örülünk, ha négylevelű lóherét találunk, mert a keresztre emlékeztető növény szerencsehozó, mágikus tárgy hírében áll vagy kétezer éve. Vagy a lópatkót is szerencsehozónak tartják, sokan házukra vagy autójukra erősítik fel, ahogy régen az ajtófélfára vagy a hajók árbocára, az eredeti lóáldozatot később a patkó helyettesítette az ártó szellemek ellen. A tüsszentést egymás egészségére kívánjuk, hátterében régi legenda áll, miszerint a tüsszentés általi halál félelme. Vagy ásításkor illendőségből tesszük kezünket a szánk elé, de néprajzkutatók szerint a rontó démonok besurranása elleni védekezés maradványa. A kéményseprő fontos személy volt, aki a kéményt rendben tartotta, óvott a tűztől. A tükör eltörése szerencsétlenséget jelentett, hátterében az ősi emberek hiedelemvilága áll, aki a tükörben szellemet látott megjelenni.

Ezek ősi, szívósan továbbélő, de mára eredeti jelentésüket elvesztő babonák, hiedelme, hátterüket sokszor nem tudjuk, mára legendává alakultak, de szájról-szájra öröklődtek a családokban…

A babonák hátterében az emberek mágikus gondolkodása áll, erőt és hatalmat tulajdonít sok szimbólumnak tartott dolognak. Az évezredek során sok vallás és kultúra cserélődött az európai térségben, elemek öröklődtek, kopnak, átalakulnak, továbbéltek hagyományok, hiedelmek.

Az embereknek mindig szükségük volt a tényeken és saját képességeiken túlmutató kapaszkodókra, a „sors” befolyásolhatóságába vetett hitre.

A legtöbb embernek van valamilyen kisebb-nagyobb babonája, tekinthetjük játéknak, kismértékben, de kórosnak akkor nevezhető, ha az ember életének minden lépését ez határozza meg, döntéseit azoktól teszi függővé, pl. kényszeres személyiség hajlamosabbak rá.

Egy babonás és egy nem babonás ember kapcsolata semmivel sem rejt több buktatót magában, mint bármilyen tulajdonság, rigolya, szokás, amelyet a másik számára nem tolerálható, illetve elfogadhatatlan.

Radnótit idézve ”… az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én…”.

Vissza a cikkekhez