Függőségek
Alkoholizmus, drog, munkamánia – a közös bennük az addikció, azaz a függőség, kontrollálatlan vágy alkoholfogyasztásra, drogozásra, vagy a munka abbahagyásának képtelensége, tehát amikor az öröm és a siker egyetlen formája a függőség. Ami közös még bennük, hogy aki alkohol- és drogfüggő, vagy munkaalkoholista (workalcoholism), annak megbillent, vagy akár fenekestül felfordult az élete, hiszen bármi, ami túlzásba vitt, az megbontja az egyensúlyt, a következménye anyagi csőd, egzisztenciális problémák, szociális lecsúszás, a családi- és egyéb kapcsolatok tönkremenetele, elmagányosodás.
Nehéz meghúzni a határt, meddig munkaszeretet, honnan munkamánia, lehetnek határidők, időszakos pörgés, de az egészséges ember tudja, érzi, pihenésre, nyaralásra is szüksége van, hogy regenerálódjon, azaz élvezni is tudja munkája gyümölcsét, ez különbözteti meg a viselkedési addikciónak is nevezett munkamániástól, akinek gyarapodik a bankszámlája, csak egy idő után már nincs kivel elkölteni, mert az ilyen ember életébe nem fér bele család, gyerekek, hétvégi pihenés, nyaralás-a végén egyedül maradhat, s gyakran alkoholba, drogba fojtja magányát. A drogon és alkoholon túl a stressz szív-és érrendszeri megbetegedéseket, depressziót okoz, a vége érzelmi elsivárosodás, előbb-utóbb kimerül fizikailag és lelkileg egyaránt. Túlzott ambíciók, mértéktelen karriervágy és az elismerés utáni vágy lehet a háttérben, bizonyítási vágy, siker és hatalomvágy- ennek hátterében pedig olyan gyerekkori nevelés, ahol gyerekként nem kapott elegendő bíztatást, elismerést, pozitív visszajelzést, csak kritikát, lekicsinylést, bizalmatlanságot, vagy a mérce mindig túl magas és elérhetetlen volt. Sokszor pszichoterápia során derül csak ki, kinek is akar bizonyítani, milyen negatív tapasztalatokat hozott magából a gyerekkorból.
Kérdés persze, miért lesz valaki alkoholista, drogfüggő? A terápiás tapasztalatok szerint, aki ilyen problémákkal küzd, nagyon gyakori a negatív családi minta, sokan mélyről jönnek, nagyon rossz egzisztenciájú családokból. Vannak olyan anyagilag nagyon jó helyzetű családok, ahol a szülők anyagiakban „mérik” a törődést, az érzelmi kötődés a gyerek számára elégtelen, nem kap kellő figyelmet, szeretetet, itt is nagyobb az esély, hogy a kamaszkorban amúgy is meglévő bizonytalanságok, az identitásválság a drogok felé vigye a fiatalokat. Összességében tehát a biztos családi háttér hiánya, kötődési nehézségek, megfelelő kötődési minták hiánya, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, a következetes nevelés hiánya, a megfelelő normák, szabályok hiánya, a merev drill, vagy akár a határtalanul liberális nevelés is a drogok felé tolja a kamaszokat. Az alkohol, a drog, sokszor a problémamegoldás egyetlen eszközévé válik.
Kellenek a kapaszkodók, a bázis, s ha a család nem tudja megadni, kívül keresi meg. Tehát kötődéseket keres, mert nem volt/nincs megfelelő kötődése, kapcsolatai. Talál is, de ami kötődésnek indul, az függéssé válik, rabsággá, amiből nehéz a menekülés.
Mindegyik függőség hátterében gyerekkori negatív tapasztalatok, törések, traumák találhatóak, gyakorlatilag a függőség tárgyával kerül olyan kapcsolatba, amelyet valódi kapcsolataiban nem kapott meg, de nélküle nem tud normális életet élni az ember. Persze ezek csak pótlékok, az igazit nem pótolhatják, mesterségesen felfokozott helyzeteket teremtenek, s egyre több kell, s ez által egyre mélyebbre taszítják az embert.
Felfokozott tempójú fogyasztói társadalomban élünk, s hogy az embernek élhető legyen az élete az arany középutat célszerű járni. Bár minden megvehető és elérhető, de a mértéktelenség mindenben káros, legyen szó akár evésről, ivásról, drogokról, munkáról, mert magukhoz láncolják az embert, függőségben pedig nem lehet egészséges és teljes életet élni.
Akár kémiai addikcióról (alkohol, drog), akár viselkedési addikcióról (munkamánia) van szó, nagyon fontos a nevelés, a megelőzés, a felvilágosítás, s ha eluralta az ember életét, akkor széleskörű összefogás szükséges a gyógyuláshoz: kell a saját motiváció, a családi, baráti, munkahelyi környezet támogatása az intézményes elvonókúra és a pszichoterápia mellett, így a legtöbb az esély arra, hogy egyik függőségtől megszabadulva ne legyen egy másik függőség rabja.