Zaklat a főnököm
Michael Douglast az 1994-es filmben Demi Moore hivatali beosztásával visszaélve megpróbálja elcsábítani, 2005-ben pedig kirúgtak zaklatás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt egy ENSZ tisztviselőnőt, aki férfi beosztottjainak szexuális ajánlatokat tett.
Fikció és médiahír, de a valóságban a munkahelyi zaklatások célja és áldozata többnyire a nők közül kerül ki. A szexuális zaklatás azt jelenti, hogy a nemi hovatartozása miatt valakit inzultálnak, pl. a munkahelyén a kollégája, főnöke, ügyfele stb, a zaklatás többnyire hierarchiához kötött, ezzel a zaklató a másik feletti hatalmát igyekszik megmutatni. A munkahelyi zaklatásnak sokféle megjelenési formája lehet, erotikus képek a falakon, kétértelmű kijelentések, trágár viccek, szexuális aktusra való felszólítás vagy akár fizikai zaklatás, szexuális zsarolás stb. Az elemzések szerint a munkahelyi zaklatások nagy részét nem jelzik, eltitkolják, mert az illető fél, hogy emiatt hátrányos helyzetbe kerül, töredékükben történik kivizsgálás,eljárás és elmarasztalás. A zaklatás többnyire tanúk nélkül történik, szégyellik, félnek, s emiatt nem mernek hivatalos feljelentést tenni, vagy félnek a megtorlástól. A zaklatott általában a munkahely otthagyásával próbálja „megoldani” a helyzetet, s legfeljebb a barátnőjének meséli el a történteket. A zaklatásoknak pszichés következményei lehetnek, testi tüneteket (fejfájás, gyomorpanaszok, szív-és érrendszeri betegségek , de akár szorongásos zavarokat, depressziót is okozhatnak. A szexuális zaklatás ma már jogi szabályozások tárgya a világ minden országában, ENSZ egyezmények ,a nők elleni erőszak ellen, Európai Uniós irányelvek, nálunk a 2003-as Esélyegyenlőségi törvény alapján lehetséges jogorvoslati lehetőség (hiszen a munkaadóknak a munkavállalók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani), a NANE Egyesület a nők elleni erőszak áldozatainak védelmére jött létre.
Tévhit az, hogy a nők „kihívó” öltözködése az oka a munkahelyi zaklatásoknak, manapság egyébként is egyre inkább elterjedőben van a „dressing code”, azaz előírják az adott munkahelyeken milyen öltözetet, mennyi ékszert és milyen sminket javasolt viselni az egységes megjelenés és a kíhívó megjelenést elkerülése érdekében.
A munkahelyi zaklatással szemben először négyszemközti beszélgetésben a konfrontáció, azaz annak nyílt és egyértelmű kifejezése, milyen kommunikációs és/ vagy viselkedésforma az ami sérti őt, azaz világosan meg kell mondani a zaklatónak, hogy az számára kellemetlen, megalázó és akadályozza munkája végzésében. Ha a zaklatás ennek ellenére folytatódik, akkor célszerű a szervezeti hierarchia következő lépcsőfokán álló személy, főnök megkeresése , vagy akár a bíróságon hivatalos eljárás eljárás keretében panasztétel.
Ugyanakkor elgondolkodtató az, hogy a 2002-es Habeas Corpus Munkacsoport-NaNE árnyékjelentés leírja, hogy”a magyar jogban nem találunk semmiféle szabályozást a munkahelyi szexuális zaklatásra vonatkozóan”.