Családon belüli erőszak
Megdöbbentő, hogy a családon belüli erőszak mennyire aktuális probléma a mai magyar társadalomban. Az erőszak áldozatai legtöbbször nők (feleségek partnerek), gyerekek, de sokszor testvérek, idős emberek vagy éppen fogyatékos személyek, kis százalékban pedig férfiak. Az erőszaknak nem a fizikai bántalmazás az egyetlen formája, hiszen a másik ember megverése (s ennek széles a skálája) mellett nagyon gyakori a szexuális erőszak s ez többnyire fizikai erőszakkal jár együtt. De szavakkal is lehet bántani, aminek lényege a másik ember megalázása, lekicsinylése nyilvánosan vagy négyszemközt, a „sziszegő gyűlölet”. Erőszak az is, ha a férfi korlátozza partnere mozgásterét, megszabja hova mehet, kivel találkozhat, hogyan öltözködhet, illetve ellenőrzi, kutat utána. Gyakori, hogy dolgozni sem engedi, s anyagi függésben tartja párját, ő”adagolja” neki a pénzt, s megszabja mire, és mennyit költhet. „Amíg én tartalak el, azt teszed, amit mondok” típusú mondatok nagyon gyakran elhangzanak férfiak szájából még a XXI. században is, s az anyagi-gazdasági erőszakot testesítik meg.
Még mai is létezik az a családmodell, ahol a férfi keresi a pénzt, a nőt a fakanál mellé kényszeríti, a férfi felsőbbrendűvé válik, ő az eltartó, a nőnek nincs beleszólása, döntési joga, el is hiszi magáról, hogy nem képes másra, hallgass a neve, innen származik talán a mondás, „pénz számolva, asszony verve”.
Az erőszak hátterében sokféle tényező állhat. Egyik forrása lehet a társadalmi-gazdasági helyzet, a létbizonytalanság, a munkanélküliség, a kiszolgáltatottság, ami stresszeli-frusztrálja az embereket, sokaknak egyenes út az alkoholizmus, ami a személyiséget fellazítva az agresszív ösztönöknek utat enged. Gyakran van a háttérben a családi modell követése, amit saját családjában tapasztalt, azt viszi tovább.
Probléma a média-erőszak, annyi agresszió, kegyetlenség és borzalom van jelen, aminek káros hatását már régóta kimutatták, s mégsem korlátozzák.
A háttérben állhat antiszociális személyiség, ami kóros személyiségfejlődés következménye. Az erőszakot elszenvedő nők személyiségében pedig lehet alacsony önbecsülés („úgysem találnék jobbat”), amit a folyamatos bántalmazás és megalázás még tovább rombol s talán még bűntudatot is kialakít, hogy lehet ő rontott el valamit, ő a hibás. Sokszor gondolják a bántalmazott nők, a családnak együtt kell maradnia, a gyerekeknek még egy ilyen apa is jobb, pedig ez nem így van, az ilyen áron együtt maradó családok gyerekeinek személyiségfejlődése súlyos károkat szenved, felnőttkorukra szorongásos és hangulatzavarok, vagy éppen agressziójuk teszi őket alkalmatlanná normális életvitelre, harmonikus párkapcsolatok kialakítására.
Az erőszakot elszenvedő emberek testi és lelki (szorongásos zavarok, depresszió) megbetegedésekre hajlamosabbak, könnyebben válhatnak a drog és az alkohol áldozataivá, hajlamosabbak öngyilkossági kísérletek elkövetésére más utat nem látva kiúttalan helyzetükből.
Szerencsére kialakulóban vannak a krízisközpontok (anya-és gyerekotthonok, családsegítő központok), vannak jogi eszközök, szervezetek (NaNe egyesület), telefonos segélyvonalak és weblapok amelyek információt és tényleges segítséget is adhatnak az erőszakot elszenvedőknek.