A szeretői szerep
A titkos szeretői kapcsolatok is sokféle módon működhetnek, akárcsak a legálisan felvállalt párkapcsolatok. A klasszikus változat szerint a férfi imádja szeretőjét, s ígéretet tesz arra el fog válni, mert már annyira rossz a házassága, kibírhatatlan nőszemély a felesége, dehát a közösen megszerzett anyagi javak, a gyerekek összekötik őket, de majd ha már a gyerekek nagyobbak lesznek, ha kifizették a bankkölcsönt, majd többet fog keresni… s egyre több a ha a kapcsolatban. De az ünnepeket a férfi mégis újra és újra a családjával tölti, velük nyaral, a felültetett nő pedig még mindig bizakodik. Mert hinni akar a férfinak, s beéri a lopott órákkal, félnapokkal, esetleg egy-egy üzleti útnak álcázott hétvégével. A magányosan eltöltött ünnepeket nem lehet intelligensen túlélni, ezek többnyire érzelmileg nagyon megterhelőek, csak túl lehet rajta lenni és bízni, hogy a következő már más lesz. Pedig ritkán válnak el ezért a férfiak, mert nekik mindenük megvan, a család biztonsága és a titkos érzéki kaland is. Hiába látja mindenki a környezetében, és tanácsokat osztogatnak a barátnők, hogy a racionális döntés a szakítás lenne, a szerelmes ember kevésbé képes racionális döntésre. Az sem sokkal enyhíti a titkos szerető keserveit, ha a férfi tehetős, s lakással, autóval igyekszik magához kötni, s kapcsolatuk inkább emlékeztet „kitartottságra” mint önzetlen szerelemre. De karácsonykor akkor is egyedül van az üres lakásban, vagy a családi összejövetelen szorongva hárítja el az arra vonatkozó kérdéseket, hogy egy ilyen vonzó és okos nő miért nem ment még férjhez? A nők többnyire nagyon megszenvedik második helyüket. Vannak persze, akik azt hirdetik, ez számukra kényelmes állapot, hiszen nekik a legjobb jut a férfiból, a nyűgjei a másik nőnek, nem kell mosni, főzni rá, nem kell róla gondoskodni, sok szabadideje van stb., de rögtön felmerül ilyenkor, egy szerelmes nő lehet-e ennyire racionális? Nem lehet, hogy savanyú a szőlő, hogy ő is, mint a legtöbb nő családra, gyerekekre, biztonságra vágyik,(a munkája mellett persze) de mivel nem érte el, leértékeli?
A titkos kapcsolat mindkét fél számára megerőltető, egy idő után a kapcsolat okozta izgalom, kaland, szenvedély már nem feltétlenül fedezi az örökös konspiráció okozta feszültséget, idegileg egyre fárasztóbbá válhat, nem lehet folyamatosan száz százalékon pörögni. Az évek a szeretői kapcsolat szenvedélyét is elkoptathatják.
A szeretőség persze nagyon ideális állapot, egymásból a legjobbat, legvonzóbbat kapják, a rossz szokások, idegesítő gesztusok nem jönnek elő, mindketten legjobb formájukat mutatják a másiknak, lehet, hogy az eszményi szeretőre rá sem ismernének, ha bepillanthatnának a mindennapjaiba, annyira másként viselkedne. De nagyon sok nő mégis eltűri, hogy házassági ígéretekkel orránál fogva vezessék őket, és sokat beáldoz annak érdekében, hogy szerető lehessen, ahelyett, hogy energiáit arra fordítaná, hogy megtalálja azt a férfit, aki őt fel tudja vállalni, hosszú évekig(vagy akár egész életében) parkoló pályán él, a szeretőjére fókuszálva más férfinak kevés esélye marad, hogy felkeltse az érdeklődését, nincs alkalom egy új találkozásra), s emiatt akár a gyerekvállalásról is lemarad, mert kifut az időből amíg arra vár, elváljon szeretője .Persze nehéz is úgy férjet találni, ha érzelmileg a szeretőjéhez kötődik, mert a nőknél ez általában érzelmi kötődést jelent, a férfiaknál gyakrabban csak a szexuális szükségletek kielégítése, kaland a szeretői kapcsolat. A szeretőség, mint minden más kapcsolat is, csak akkor működik optimálisan, ha kölcsönösségen és egyensúlyon alapszik, ez pedig igazán csak akkor lehetséges, ha mindkét fél házasságban él, s a kapcsolat adta érzéki élménnyel mindketten elégedettek, egyébként ragaszkodnak a családjukhoz De ez a fajta „szex barátság” is csak addig működik, amíg az egyik nem kezd érzelmileg egyre jobban belevonódni a kapcsolatba.
Szóval hosszú éveket várni a másikra, hátha elválik, komoly döntés egy nő életében, ha hagyja, hogy ez vele megtörténjen, ez a saját felelőssége. A „rád áldoztam a legszebb éveimet” mondat pedig értelmetlen és felesleges.